Zsermennek s kisjankónak!

Népszerűek verseid mert tehetséggel formálod,
szükség van rá ,nem úgy van ahogy te gondolod.
Olvasol te is mindenkit ahogy én is olvasok,
így te másoktól én meg tán épp tőled tanulok

Nem vagy ötven  s nem hetvenkedsz tudom,
versek száma nem korhoz kötött tanúsíthatom.
Színes verstárad nem rémes inkább csak rímes,
KisJankó s a te versed is inkább édes mint rémes.

Lehúzzátok önmagatok furcsa kritikákkal,
pedig mindkettőtök elméje szinte szárnyal.
Nem vagytok elfogultak magatokkal,egymással,
csak ellátjátok az újoncokat kellő jó tanáccsal.

Ragaszkodj is kedves Jankó ahhoz mit elsajátítottál,
külön kérem térj be hozzám s engem is kritizáljál.
Veled született a költészet szeretete s mestersége,
diktálja csak az ösztönöd verseid,olvasóid örömére.

Kedves Zsermen idézgess s pörgesd a rejtjelek kulcsát,
nyisd ki nekünk néha szívednek rejtett csodás kapuját.
Faragjad s szőjed a fércet,nézz tükörbe ne légy félszeg,
amit kell ismersz dallamosan játszol,te vagy a Kis herceg.

Elvetetted magyar ritmus és a dallam ősi magját,
hagyd áramlani szabadon áradó gondolatod hadát.
Elfogadják stílusodat kik olvasnak és szeretnek,
csak engedd útjukra fejedben kérezkedő rímeket.

Lehetsz itt Isten,ördög,angyal vagy bárki,
lehetsz szegény vándor vagy gazdag márki.
lant,hegedű vagy tündérek kezében hárfa,
akár mint én is csupán egy fűzfapoétácska.

Nem számít mi vagy hordjál össze bármit,
ha versed másokat ezzel verselésre csábít.
Ne hagyjon el Múzsád találjon meg az ihlet,
verseiddel tanácsaiddal gazdagítsál minket.

Verseitek engem látjátok most meg ihletett,
a két versből szőttem ím össze nektek egyet.
Köszönöm s szeretettel olvastam soraitokat,
Századik versed díszíti nem soká magazinunkat.

Szeretettel tőlem nektek...Tímea