Írok,írok,írok ♥

Sok száz szó kavarog fejembe,
kutatok benne rímeket keresve.
Miről írjak s kinek nem is tudom,
ha elkezdem abbahagyni nem akarom.

írok szomorút vicceset írok vidámat,
így építek a verseimből légvárat.
Csillagos ég vagy fényes napsütés,
számomra az írás kész felüdülés.

Ha nem írhatnék végem lenne,
sok szó össze veszne a fejembe.
Nem tudnák köztük igazságot tenni,
jobb őket fejemből inkább kiengedni.

Betűkből szavak szavakból mondatok,
így születnek meg sorok s vers szakok.
Régi írók költők vajon hogy csinálták?
szavaikat kordában hogy tartották?

Hiába kötöm le magamat dolgokkal,
fejem mégis tele van rímekkel szavakkal.
Sorban állnak ki akarnak belőlem jönni,
nem tudok ellenük néha mit tenni.

Lehet abba kéne hagynom az írást egy időre,
De nem tehetem hisz már jó ideje életem része.
csak néha fáradok jó lenne kicsit megpihenni,
nem gondolkodni írni csak csendben lenni.

Mégsem tehetem hisz szavak lázadnak,
csak dőlnek belőlem soha el nem fogynak.
jönnek kifelé velük én már nem nagyon bírok,
Ez az oka annak hogy sok versszakot írok.

Tudom nem jó ha hosszú sorok tekeregnek,
de nem tudok parancsolni e irdatlan seregnek.
Ha visszafogom őket félek hogy  begolyózok,
így hagyom inkább nekik szabad utat adok!

Ki el akarja olvasni mit írok megteszi,
nem a sorok versszakok hosszát nézi.
Próbálok én hidd el rövidebb lenni,
de nem megy hát nincs mit tenni:-)))