Kedves falka társaim barátaim!...

Nem is tudom hol kezdjem mesém,
tán a legjobb ha mindjárt a legelején.
Volt egy egyszerű nő olyan mint én,
kedves vidám de komplexusos szegény.

Telt múlt az idő e nő egyre nyíltabb lett,
köszönhetően barátoknak s az internetnek.
Pár év elteltével kicsit megváltozott,
elérte azt miről régen mindig álmodozott.

Elfogadták őt olyannak amilyennek született,
kisebbségi komplexusa végre csökkenhetett.
Poénkodott merészebb lett feloldódott kicsit,
de nem szállt el magától bár többen ezt hiszik.

Ugyan az a kedves szerény nő maradt,
ki régen ki elpirult mikor kapta a bókokat.
Nem hitte el hogy önmagáért szerethetik,
azt hitte csak becsapják háta mögött kinevetik.

Sok idő kellett mire rájött hogy tévedett,
hisz oly sokat bántották sokat szenvedett.
Az isten szépség helyett neki mást adott,
méghozzá kreativitásra nagy fokú hajlamot.

Vidámságot hatalmas szívet szeretettel,
kedvességet odaadó igaz figyelemmel.
Mégse lett más csak megnyílt az embereknek,
amit visszagondolván már igen rosszul tett.

Szeretetét árasztotta kinek tudott segített,
poénkodott mindenkivel akivel csak lehetett.
Sokoldalúságát egyre sűrűbben meg mutatta,
nem vette észre többieket akaratlanul túlszárnyalta.

Nem önzőségből és dicsekvésből tette,
hogy mennyire elszállt magától észre se vette.
Nem akart mást csak barátságotokat kiérdemelni,
mindenkinek kedvébe járni nektek megfelelni.

Nagyon elrontotta s megbánta már tetteit,
bízik benne megbocsájtjátok neki tévedéseit
Fáj szíve szégyenli hogy ekkorát hibázott,
hogy megítéltétek szívébe azért kést mártott.

Sok kedves szó dicséret megrészegítette,
s hogy miért tűnt el mindenki nem értette.
Míg egy nap kedves velős leveleket kapott,
ahogy végig olvasta levegő után kapkodott.

Leírták mi miért történt mostanában vele,
hideg zuhanyként érte könnybe lábadt szeme.
Olyanokat hisznek róla minek fele sem tréfa,
sosem volt könnyűvérű préda mégis ez a téma.

Nem értették poénjait azt hitték elszállt magától,
hogy felajánlkozott férfiaknak komolyan önszántából.
Jó kétértelmű rossz poén volt belátta így már utólagosan,
de fáj nem állt ki érte kinek írták:"így kell elfogadni ő olyan"

Egy igaz barát kérdem én ezt válaszolta volna?
nem! védelmére kel:"á biztos nem úgy gondolta."
Mindegy múlton rágódni nem szabad tudom,
e nőt eltaposták bár de felállt s halad tovább az úton.

Belátta elismerte hibáit s nincs harag a szívében,
visszatér közétek de egy ideig meghúzódik csendesen.
Nincs miért szégyenkeznie mert szíve igaz s őszinte,
csak nem érti mért nem neki szóltak mondták szemébe!?

Háta mögött kibeszélni másokat igen csúnya tett,
ha szóltak volna neki nyíltan belátja mekkorát vétett.
Hisz az igaz barátság alapja megértés őszinteség,
nem a hallgatás hátbatámadás alaptalan féltékenység.

Anya lánya csoport írta valaki levél írójának még,
túlzásba estünk beláttam de e jelző mégsem szép.
Mert lehet ez látszott de mi legalább küzdöttünk,
egymásért értetek kiálltunk nem el menekültünk.

Édesanyám kilépett sokak örömére bánatára,
pedig ő is csak vágyott őszinte barátságotokra.
Én is terveztem,de mégsem lépek maradok,
jelezze bátran az kinek szemében szálka vagyok.

Ez mit leírtam nektek valóság sajnos nem mese,
látszat sokszor csal véssétek emlékezetekbe.
Nem hisztiztem ezek rímekbe szedett gondolatok,
s már rá jöttetek e nő nem más csak én vagyok:-))

Nem állok senki útjába nem leszek terhére,
hepiendet szeretnék úgy mint a mesékbe.
Borítsunk fátylat a múltra erre kérlek titeket,
nem sajnáltatni akartam most magam nektek.

Szeretném ha minden a régi lenne újra a falkába,
s nem kételkedtek többet őszinte barátságomba.
sokat gondolkodtam visszatérjek e hozzátok,
de vissza húzott szívem bízom benne nem bánjátok!