Érzelmek vihara…
2012.05.31.

Érzelmek vihara tombol fejemben,
Tornádó söpör végig testemen lelkemen.
Küzdök erősen hogy talpon maradjak,
De erőm fogytán már szavak is elhagytak.

Jó érzés hogy sokan hiányoltatok,
Nektek köszönhetem hogy újra írni tudok.
Egy hosszú sötét alagútban jártam,
Hiába kerestem a kiutat nem találtam.

Angyal szállt le kérdezte mért szomorkodok,
Miért nem látom egy ideje derűsen a holnapot.
Nem válaszoltam csak néztem meredten,
Nem találtam a szavakat hiába kerestem.

Szemembe nézett látta a fájdalmat ürességet,
Elszomorodott s már is mindent értett.
Megfogta kezem s gyengéden magához húzott,
Átölelt és e kedves szavakkal búcsúzott.

Láttam szemedben fájdalmat keserűséget ürességet,
De kérlek ne add fel a reményt sokan szeretnek téged.
Kivételes lény vagy az emberek között ne feledd,
Szíved hatalmas nemes árad belőled az energia szeretet.

Légyerős mutasd meg másoknak is a helyes utat,
Lelkedben csitítsd le a tomboló viharokat.
Vedd kezedbe az irányítást ne engedd hogy bántsanak,
Ne figyelj azokra kik csak ítélkeznek ártani akarnak.

Én fentről figyellek tudom hogy menni fog,
Ha te sírsz sok angyal veled együtt zokog.
Legyél mindig vidám mi is veled nevetünk,
Ha szükségét érzed barátaid képébe veled leszünk.

Most mennem kell isten legyen veled,
Ne feledd az élet bármily nehéz legyen hited.
Miután angyalom el szállt megláttam a fényt,
Feltöltődtem energiával nem adom fel a reményt!

Hiszen az angyalok mindig köztünk járnak,
Nagy ereje van az őszinte igaz barátságnak.
Küzdök,harcolok, szavak is vissza tértek,
Örülök az alagút végén lévő csodás fénynek.

Igaz most még vakít nem igazán látok,
Kell egy kis idő míg a helyes útra rátalálok.
Addig is legyetek türelemmel felém,
Szó áradatot mi eddig elhagyott befejezném.

Puszillak benneteket drága Angyalok,
Ha ti nem vagytok végleg az alagútba maradok.
Szeretetem újult erővel árad hát felétek,
Kicsit megtörve de vissza tértem közétek