Életem 31versszaka folytatása...

Mióta megírtam életem meséjét című versemet,
sok minden változott s kicsit kevesebbet szenvedek.
Öt év telt el azóta s még mindig ugyan ott tartok,
családom istápolom csak a létszám változott.

Született még egy gyermekem de sajnos betegen,
hogy megfogant a kis legény észre sem vettem.
Öt hónapos voltam mikor jelezte felém létezését,
de az életem kuszasága ellenére vártam érkezését.

Épp akkor jött mikor kalitkámból ismét léptem volna,
a sors akarta így vagy csak a véletlen mi így hozta.
Miután kiderült hogy terhes vagyok magamra maradtam,
párom azt gondolta direkt csináltam és eltitkoltam.

Ha tudta volna mit tervezek nem ezt mondta volna,
de hallgattam egyedül érzéseimmel össze omolva.
Boldogan vártam hogy gyermekem megszülessen,
hogy baj lesz majd vele,meg sem fordult a fejemben.

Eljött az idő s császár után borzasztó hír fogadott,
picim a méhemben nem tudni miért agyvérzést kapott.
Össze törtem el se hittem mért történik ez velem,
hát nem volt már eddig is elég nehéz az életem??

De az ürömben az öröm hogy most már jól van,
igaz háromszor műtötték,sokat voltunk kórházban.
Mai napig nem tudom miért történt ez velünk,
féltem óvom ha megbetegszik azóta is rettegünk.

Sorsnak valami célja van tán még vele vagy velem,
ettől függetlenül egyformán szeretem a négy gyermekem.
Az elmúlt fél évben nagyon sokat változtam,
már nem az az ember vagyok ki régen voltam.

Megtört az élet erősebb lettem s keményebb,
kitartóbb na meg persze hát öt évvel öregebb.
Pozitívabban szemlélem az életet és a világot,
már nem hagyom elveszni álmaim s célomért kiállok

Életem elmúlt öt évét nem tudtam öt versszakba tenni,
de hát az éveket nem is lehet versszakokba mérni.
Hisz az életem ezen szakasza több fájdalmat ejtett,
mint 31 évem mi igaz boldogságot s sebeket is rejtett.