Eldobtál engem!

Múlnak a napok és gondolkodom,
Néha egy könnycsepp folyik az arcomon.
Ülök a csendben és elmélkedem,
Drágám, miért hagytál el engem?

Szívem olyan nagy, hogy mindent odaadnék,
Csak még egyszer hozzád közelebb mehetnék.
De távol vagy tőlem, még akkor is ha látlak,
Ez a távolság, csupa-csupa bánat.

Én is nő vagyok, én is megszülettem,
De neked a jó Isten, mást adott helyettem.
Eldobtál engem! Mondd mit tehetek?
Drágám! Miért nem szeretsz engem?

Mind a két kezemmel kapaszkodok érted,
Ne fordulj el kérlek! Szeretlek téged!
Talán a jó Isten erőt ad nekem,
És ezt az egészet átvészelem.