Nem adom fel...

A remény mi bennem él visz előre,
bizakodóan nézek hát a jövőbe.
Hiszem hogy van értelme az életnek,
nehéz igaz de sokan szeretnek.

Családom kik mindig velem vannak,
ha szükségem van rájuk meghallgatnak.
Édesanyám,nagymamám kiket szeretek,
húgom kit kitartásáért önzetlenségért tisztelek.

Férjem kivel igaz elég sokat vitázunk,
ettől független 19éve hogy egymásra találtunk.
Gyermekeim kiket mindennél jobban imádok,
tőlük szeretetemért hálát nem várok.

Barátaim kik mellettem állnak szintén,
nem érdekből szeretnek hanem őszintén.
Ismerőseim kik kedvelnek s kedvesek,
sorolhatnám reggelig mennyien szeretnek.

Mégis sokszor azt éreztem felesleges vagyok,
jobb lesz mindenkinek ha én csendben eltávozok.
Kinyílt szemem s másként látom a világot,
nem csak magamnak okoztam ezzel bánatot.  

Nehéz az élet de tudni kell pozitívan élni,
hinni a jóban negatív hatást törölni,remélni.
Nem várni a csodára se a sült galambra,
nem másban keresni a hibát csak magamba.

Mindenki hibázik senki sem tökéletes,
ezért kell felfogni sajnálkozni nem érdemes.
Múltat megváltoztatni sajnos nem tudom,
de az elkövetett hibáimat helyre hozhatom.

Sorsom én irányítom nyafogást befejezem,
arra összpontosítok rendezzem mielőbb életem.
Tudom sikerül mert körbe vesznek kik szeretnek,
erőt adnak biztatnak ennél többet nem tehetnek.

Nem is várok el többet ezt is köszönöm,
mellettem állnak kiket soroltam már az is öröm.
Az élet igen is szép ha azzá teszem s kell nekem,
megmutatom erős vagyok szívem lelkem helyre teszem!!!