De kihalt e szoba most én mit tegyek...
Hogy ne unatkozzatok most néktek verselek...
Ha nem tetszik nyugodtan szóljatok...
Akkor azonnal abba hagyom...

Szép az idő csicseregnek a madarak...
Most repült el egy veréb az ablak alatt...
Remélem oly kedves e tájék e szoba nekem...
Ki tudja mért de nem a nevéért szeretem..

Tán azért kik benne laknak…
Mindig velem is maradnak...
Jóban rosszban mindig szépen...
Kedves jó barátok ők nékem...

Szeretem a barátokat…
Kik ide járnak mindazokat...
Kik ha szomorú vagy felvidítanak...
S ha bánatod van csendben meghallgatnak...

Van kit még nem ismerek …
Nagy a szívem én mindenkit szeretek...
Csak arra kérem őket ha lehet…
Ők is ha kicsit is de szeressenek...

A szeretetnél nincs szebb a világon...
Szeretni kell muszáj minden áron...
A net számomra még rejtelem...
De remélem mielőbb ki ismerem...

Óvatos leszek hisz hinni nem szabad...
Vannak páran kik ok nélkül megbántanak másokat..
Engem is bántottak már nem is kevesen...
De megfogadtam többé nem engedem...
Most már látom éled a szoba...
Befejezem versemet írjon más is oda:-)...