2011. 02. 14.
Valentin nap
Valentin nap!!!
Valentin nap alkalmából köszöntelek,
ezen a napon boldog az kit valaki szeret.
Kiket nem szeretnek azok boldogtalanok,
sajnos én jó pár éve közéjük tartozok.
Szeretnék szeretni végre igazán szeretve lenni,
gyermekeim szeretete nem tudja férfi szerelmét fedni.
Hiába szeretnek sajnos magányos vagyok,
ezért gyűlölnöm kéne e számomra szomorú napot.
De nem teszem hisz én akkor is szeretek,
e nap arról nem tehet hogy nem szeretnek.
Egyszer talán eljön az ki viszonozza érzelmeimet,
s akkor e napon végre én is boldog lehetek.
Szerelem szép de fáj ha néha viszonzatlan,
hogy mit érez a szív ilyenkor kimondhatatlan.
Főleg annak fáj ki igazán szívből tud szeretni,
ki nehezen tud és nem is akar feledni.
Bár merre nézek ölelő csókolózó párok,
ilyenkor gyorsan s lehajtott fejjel járok.
Nem nézem nem is fájdítom a lelkemet,
e napon ha nem muszáj utcára se megyek.
Begubózok szobám csendes magányába,
elmenekülök egy általam nyitott álomvilágba.
Hol felém jön egy férfi kire már évek óta várok,
megszólít megfogja kezem lábamon alig állok.
Hebegek habogok s zavarban vagyok,
ő rám mosolyog oh de boldog vagyok.
Ez olyan szép mint a mesékbe,
aztán felébredek s elillan VÉGE.
Ennyi volt a Valentin napi boldogságom,
igaz csak egy rövid,de mese szép álom.
Elmúlik e nap s folytatódik egyhangú szerény kis életem,
de remény bennem él valaki észre veszi végre én is létezem!